Hátra vagy előre nem néztem. Hazudnék
valami bölcset, hogy miért, hogyha tudnék.
Alig is tanultam. Amit tudok, tudtam.
Vagyis dehogy: sokat - mégis csak hazudtam.
Vagyis mégse: mert hogy magamtól tanultam.
Vagyis attól, aki bennem él vagy hagyott
abból a tudásból egy jó nagy adagot,
ami örök tudás, más szavam most nincs rá.
Nem kincs vagyok tehát, legföljebb ha kincstár.
Egy a fontos: s hidd el, mondanám, ha tudnám.
Lehet persze az is, több dolog is fontos.
Vagy ha mégis egy, hát, lehet, hogy bolondos:
s folyton alakot és színt, ruhát, nevet vált.
Kinevet. A végén. Vagy visszanevet rád.
Hiába hiszed, hogy elég ránevetni.
Nem tudod: futni kell tőle vagy követni.